Az emberi immunhiányt okozó vírus (angol betűszóval rövidítve: HIV, Human Immunodeficiency Virus) általunk ismert története az 1980-as évek elejéig nyúlik vissza, amikor öt Los Angeles-i férfi meghalt egy közönséges gombafertőzés okozta tüdőgyulladásban. A furcsa esetek hátterében egy addig ismeretlen, új vírusfertőzés állt, aminek következtében a fertőzött személyek immunrendszere gyakorlatilag működésképtelenné vált. Azóta a vírus folyamatosan terjed és néhány évtizeddel az első leírt esetek után már több tízmillióan fertőződtek meg és évente megközelítőleg 3 millió ember veszti életét a vírus okozta immunhiány következtében.
A HIV különlegessége, hogy egy retrovírus, tehát a vírusoknál megszokott védő fehérjeburokban az örökítőanyagon kívül tartalmaz még egy speciális enzimet (a reverz transzkriptázt) is. Ez a különleges fehérje felelős azért, hogy a retrovírusokra jellemző (RNS, ribonukleinsav) formájú genetikai információ átalakítva (az emberi sejtekre jellemző DNS formává) beépülhet a sejtmagba, szinte láthatatlanná válva a szervezetünk előtt.
(Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/HIV#/media/File:HIV.png)
A „beépülést” megelőzően azonban a szervezetbe bekerülő vírusnak meg kell kötődnie egy sejt felszínén, amit a vírus védőburkában megtalálható speciális kötőfehérje tesz lehetővé. A kötőfehérje specifitásának köszönhetően a vírus kizárólag az emberi immunrendszer meghatározott fehérvérsejtjeit (meghatározott típusú T-nyiroksejteket) képes csak megfertőzni, melyek a fertőzés hatására számos újabb vírust hoznak létre, míg végül elpusztulnak. Az elpusztult nyiroksejteket a szervezet egy ideig még képes pótolni, de idővel az egyre terjedő fertőzés okozta hiányuk miatt védtelenné váló szervezetet különféle másodlagos kórokozók támadják meg, végeredményben a fertőzött személy halálát okozva. Az így kialakult immunhiányos állapotot hívják AIDS-nek (Acquired Immune Deficiency Syndrome), azaz szerzett immunhiányos tünet-együttesnek.
Az AIDS lappangási ideje a vírus fent ismertetett tulajdonságai miatt rendkívül hosszú. A fertőzött személy akár több évig is tünetmentes lehet, és miközben lassan kifejlődik nála a betegség, az első tünetek megjelenéséig számos további személyt fertőzhet meg. A HIV leggyakrabban szexuális együttlétek alkalmával terjed, továbbá az intravénás kábítószer-fogyasztók körében a közös tű, illetve fecskendő közvetítésével. A fertőzött anya a gyermekének is átadhatja a vírust, így ismertek HIV-fertőzött kisgyermekek is. A betegség célzott terápia nélkül halálos kimenetelű. A jelenleg alkalmazott kombinált kezelésekkel lassítható a vírus szaporodása és megőrizhető az immunrendszer viszonylagos épsége, továbbá jelentősen csökkenthető a fertőzőképesség és javítható a betegek életminősége is.
Tekintve, hogy az érintettek sok esetben nem tudnak a fertőzöttségükről, gyanútlanul további személyeket fertőzhetnek meg. Emiatt rendkívül fontos lenne a fertőzött személyek mielőbbi azonosítása, amihez laboratóriumi körülmények között jelenleg a HIV kimutatására kifejlesztett úgynevezett negyedik generációs kombinált ELISA-tesztek állnak rendelkezésre. Ennek a speciális immun-vizsgálatnak a segítségével megvan a lehetőség mind a vírus, mind a szervezet által a HIV ellen termelt ellenanyag kimutatására. Sajnálatos módon még ezekkel a komolyabb laboratóriumi vizsgálatokkal is a fertőzést legkorábban csak a tényleges fertőződéstől számított negyedik héttől lehet elég nagy bizonyossággal megállapítani. A laboratóriumi vizsgálatok mellett ma már léteznek ún. gyorstesztek is, melyek egy órán belül, laboratóriumi háttér nélkül képesek kimutatni általában a vírus ellen termelt antitesteket, ennek megfelelően azonban csak a fertőződéstől számított 6 hét múlva elvégzett vizsgálattal kaphatunk megbízható eredményt. Addig pedig ott van a nyomasztó bizonytalanság mind a vizsgált személy, mind a környezetében élők számára.
A HIV-fertőzöttek számának változása az elmúlt 20 évben
(Forrás: http://cdn.theatlantic.com/static/mt/assets/international/HIVmap-02.gif)
Jelenleg a HIV-fertőzöttek közel háromnegyede Afrikában, a Szaharától délre eső területeken él. Ugyanakkor az itt élő tizenévesek mintegy fele rövid időn belül AIDS-ben fog meghalni olyan komoly társadalmi és gazdasági problémákat okozva a régióban, ami kihatással lehet a fejlettebb európai országokra is. Magyarországon 2013 végéig 2574 HIV-pozitív személyt regisztráltak, akik közül 745 fő lett AIDS beteg. Mivel azonban a fertőzöttek mintegy fele nem tud a fertőzöttségéről, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a HIV-pozitívok száma a regisztrált értéknél lényegesen magasabb. Ennek ellenére mind a HIV-fertőzöttek, mind az AIDS-betegek számát tekintve hazánk a világ egyik legkedvezőbb helyzetű országa. Érdemes azonban komolyan venni a problémát és mind szakmai, mind lakossági szinten aktívan közreműködni a fertőzés további hazai terjedésének meggátlásában.
Amennyiben bizonytalan, kérje szakembereink segítségét!
