SOS Kártevőírtás

SOS Kártevőírtás

Kártevőt találtál az otthonodban?

1. lépés: nyugodj meg!

2. lépés: hívd a +36 30 872 7777 számot!

3. lépés: amíg várod munkatársunkat, tedd szabaddá a polcokat és a sarkokat az eredményes és gyors munkavégzéshez!

4. lépés: gondolj rá, hogy Te is épp olyan félelmetes vagy az állatnak, mint ő Neked!

5. lépés: ....és tudd, hogy ha minket hívsz, azt ő nem éli túl!

 

Hogyan védekezhetünk a csigák ellen?

A tavasz a kertészkedők legszebb évszaka, hiszen ekkor bontják rügyeiket évelő kedvenceik és csíráznak nagy gondossággal elvetett magjaik. A tavasz beköszöntével azonban egy éjszakai rém is megjelenhet a kertben elpusztítva a frissen kiültetett palántákat és lecsupaszítva a zsenge hajtásokat, bűnjelként csupán egy ezüstösen csillogó nyálkás csíkot hagyva maga után. Ezt látva kétség nem maradhat senkiben, hogy növényeinket csigák szállták meg és ha nem védekezünk időben ellenük, hamarosan semmi sem marad a kert hőn szeretett és jól megszokott látképéből.


Nagy meztelencsiga (Limax maximus) – saját felvétel

Mit tehetünk a szörnyű pusztítás ellen?

Számos stratégiát és módszert ismerünk, amit be lehet vetni a csigák ellen! Ebből állítottunk össze egy kis ízelítőt olvasóinknak.

1. megoldás: gyűjtsük össze és szállítsuk el!

A csigák könnyen kiszáradnak így kerülik az erős napsugárzást és a forróságot, ezért többnyire éjszaka aktívak, amikor mi már alszunk. Zseblámpát és vödröt ragadva éjszaka átkutathatjuk a kertet és a fellelhető példányokat összegyűjtve mentesíthetjük növényeinket a csigák kártételeitől. A gyűjtéshez mindenképpen érdemes még magunkkal vinni egy csipeszt vagy egy pár gumikesztyűt, mert a csigák bőrváladéka nehezebben távolítható el, mint más kerti munkák során megszokott szennyeződés. Ha mégis csiganyálkás lett a kezünk, a meleg víz, benne némi ecettel és egy szivacs vagy körömkefe jó szolgálatot tehetnek a tisztálkodásnál. Ha nem kedveljük az éjszakai túrákat, támadásba lendülhetünk hajnalban vagy egy esős napon, amikor a magasabb páratartalom előcsalogatja őket búvóhelyeikről. A leghumánusabb megoldás, ha az összegyűjtött csigákat elszállítjuk egy távoli parkba vagy rétre, ahonnan már biztosan nem találnak vissza hozzánk. Ha mégis elpusztításuk mellett döntünk, mindenképpen igyekezzünk a legkevesebb szenvedéssel végezni velük, pl. egy fazék forró víz segítségével.


Házilag összegyűjtött éti csigák (Helix pomatia) – saját felvétel

2. megoldás: sózzunk, de ne úgy, mintha főznénk!

A csigák testét 85%-ban víz alkotja és csupán 5%-nyi vízvesztés már a halálukat okozza. A kiszáradástól a folyton termelődő nyálkaanyag, valamint a házas csigáknál a csigaház védi őket, valamint az életmódjuk. A meztelen csigák kizárólag nedves környezetben képesek életben maradni és vízigényüket többnyire a nedves, puha növényi részek elfogyasztásával elégítik ki. A csigák kiszáradással szembeni alacsony tűrőképességét tudjuk kihasználni nagy vízelvonó hatású anyagok használatával. A kertben kiszórt (magnézium-) só elvonja a csigák szervezetéből a vizet és a bőrüket szétmarva végül a halálukat okozza. Hasonló hatékonysággal vethető be a fahamu és az égetett mész. Ez a módszer sajnos nem használható a só-érzékeny növények védelmére, hiszen a túl magas só-koncentráció végül a védeni kívánt növényt is elpusztítja.


Magnézium-szulfát (só)
(forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ec/Magnesium_sulfate_anh...)

3. megoldás: só helyett szórjunk zabkorpát a növényeink köré!

A csigák kedvelik a fehérjében gazdag táplálékot, és a különleges csigacsemegének számító zabkorpa a só- érzékeny növények esetében is eredményes megoldást jelenthet a növényeink számára. Mivel a száraz zabkorpa az állatok belsejében megdagadva jelentős mennyiségű vizet vonhat el, elég nagy mennyiséget fogyasztva belőle végeredményben az állat pusztulását okozza.

4. megoldás: kínáljuk sörrel a szomjas csigákat!

Régi trükk, hogy a sör nagy távolságból is előcsalogatja a csigákat és egy megfelelő edényben, pl. egy üres joghurtos pohárban elhelyezve hatékony csapdát készíthetünk számukra. A sörrel teli edényt a talajba kell ásni olyan módon, hogy nagyjából 2 cm magas perem látszódjon és stabilan álljon. A kétharmadáig töltött poharat érdemes az eső ellen védeni valamivel, pl. egy csigák számára átjárható (kivágott) nagyobb pohár segítségével. Figyelem! A csigák válogatósak, ha sörről van szó; az alkoholmentes változatok többnyire hatástalanok. Érdemes többfélét is kipróbálni mielőtt nagyobb mennyiségben kezdünk felhasználásukba. Fontos megemlíteni ennek a módszernek az egyik nagy hátrányát, miszerint nagyobb távolságból, így akár a szomszéd kertjéből is magához csalogatja a csigákat.


(forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/be/Cs%C3%ADki_s%C3%B6r_a...)

5. megoldás: űzzünk bűzzel!

A csigáknak kitűnő szagérzékelésük van, amit pl. a sörös csapda alkalmazásával használunk ki. Csakhogy amíg a sör, mint csalogató anyag magához csábítja a gyanútlan csigákat, addig bizonyos anyagok segítségével távol tarthatjuk ezeket a csúszómászókat a védeni kívánt növényektől. A legegyszerűbb megoldás, ha olyan növényeket telepítünk a többi mellé, amelyek az általuk termelt illatanyagok miatt riasztják őket. Ilyen pl. a fehér üröm, a borostyán, az erdei pajzsika, a gilisztaölő varádics, a levendula, a bodza, a szappanfű, a begóniák, és a muskátlifélék. Ezeket a növényeket összegyűjtve és vízzel felengedve, néhány napig erjesztve olyan oldatot kapunk, amelyet kipermetezve a növényágyak köré úgyszintén egy demarkációs vonalat képezhetünk a csigák ellen. Hasonló elgondolás alapján használják pl. a Demeter-kertészetekben az összegyűjtött, kiszárított, majd elégetett csigákból származó hamut a növények védelmére. A csigákból azonban a taszító hatású növényekhez hasonló módon készíthetünk permetet is. Az összegyűjtött és leforrázott csigákat a vízben hagyva állni hagyjuk néhány napig. Az így előállt rendkívül bűzös léből hígítva készíthetünk többé-kevésbé hatékony permetszert, amit soha sem szabad a táplálkozásra szánt növényekre permetezni, hiszen a bomlás során mérgező anyagok is keletkeznek.


Fehér üröm (Artemisia absinthium)
(forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/eb/Artemisia_absinthium_...)

A fenti módszerek bárki számára könnyen kipróbálható megoldást jelenthetnek a kertben garázdálkodó csigák ellen. Amennyiben a probléma mégsem szűnik meg, hívja szakembereinket! Munkatársaink készséggel állnak az Önök rendelkezésére szaktanácsadással, valamint professzionális készítményekkel és megoldásokkal!

Hívjon minket bizalommal a +36 30 872 7777 telefonszámon, vagy