Néhány ritka és különleges betegség hátterében hétköznapi élőlények állnak, amikről még rémálmainkban sem feltételeznénk, hogy mekkora veszélyt hordozhatnak.
A légynyüvesség (myiasis) elsősorban gerinces állatoknál, pl. juhoknál előforduló parazitizmus, aminek során a legyek lárvája a gazdaszervezetben fejlődik ki. A betegségről először 1840-ben publikáltak. A görög myia legyet, míg az asis betegséget jelent. Általában a nyílt sebek, valamint a vizelettel- és ürülékkel szennyezett szőrterületek vonzzák a parazita legyeket, azonban bizonyos csoportok képesek még a sértetlen bőrt is megfertőzni, ezzel elősegítve a lárvák bejutását és kifejlődését. Bizonyos fajok gazdaszervezetei között –más főemlősök mellett– az ember is szerepel. Ilyen például a Közép- és Dél-Amerikában honos emberbagócs (Dermatobia hominis), melynek petéit többek között szúnyogok és atkák juttatják a gazdaszervezetre.
Emberbagócs (Dermatobia hominis)
(forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Dermatobia_hominis#/media/File:D._hominis_...)
Ritka esetekben a légynyüvek az ember orrlyukaiban, illetve szájában fejlődnek, ekkor beszélünk nazális, illetve orális myiasisról. Ilyen megbetegedésekkel általában csak a fejlődő országokban találkozhatunk. A lárvák fejlődése jelentős szövetkárosodással jár, így a fogak elvesztése mellett komolyabb szövődmények is felléphetnek.
Fejlődő légylárvák az ínyben
(forrás: http://www.huidziekten.nl/afbeeldingen/cochliomyia-hominivorax2.jpg)
A fekély (ulcus) szövetelhalás révén alakul ki, bármely szerven, illetve bőrterületen előfordulhat. Az üszök (gangraena) is okoz nekrózist, szövetelhalást. Kialakulhat például érelzáródás miatt, azonban kiválthatják rothasztó baktériumok, illetve bizonyos Clostridium fajok, melyek között halálos hasmenést okozók is vannak.
Bizonyos esetekben fekély kialakulhat a száj környékén is, melyet baktérium okozta üszkösödés is kiválhat.
Üszkösödés által kiváltott szájfekély
(forrás: http://img-cdn.likes.com/img/02ffe1229ab9139f9bc8b7380bf0dc99.600x.jpg)