Sokan keresnek meg minket azzal a problémával, hogy miközben egyre több viszkető csípésnyomra ébrednek, hiába vizsgálják a lehető legalaposabban át az alvóhelyüket és annak közvetlen környékét, nem találják az elkövetőt. Ilyenkor a legtöbben ágyi poloskára gyanakodnak, amit sok esetben a bőrgyógyász is megerősít, így amikor megkeresnek minket, már felállított diagnózissal és konkrét elképzelésekkel hívják szakembereinket. A helyszíni felmérés során gyakran beigazolódik a gyanú; munkatársunk a terület átvizsgálása során megtalálja a fertőzés kétségtelen bizonyítékait. Néhány esetben azonban a terület szakszerű átvizsgálása sem vezet eredményre, ami egy szakembert a korábban felállított kórisme megkérdőjelezésére és a megoldási lehetőségek átgondolására késztet.
A csípésnyomok lényegében a károsított egyén immunreakciójának eredményei, emiatt számos rovar, illetve ízeltlábú csípése okozhat hasonló tüneteket. Ennek megfelelően a csípésnyom, mint tünet önmagában nem ad egyértelmű támpontot a károsító pontos meghatározásához. A helyzet tisztázásához több információra van szükség! Előfordul, hogy egyetlen, lényegtelennek tűnő részlet vezet el a megoldáshoz, mint pl. a tünetek határozott erősödésének körülményei. Így vezetett egyik ügyfelünk beszámolója a rejtélyes csípések hátterében meghúzódó láthatatlan kártevő beazonosításához. Amikor az ügyfelünk arról panaszkodott, hogy tünetei lefekvéskor, még éber állapotban erősödnek, a kártevőt ennek ellenére nem látja, kollégánkban felmerült a gyanú, hogy a tünetek okozója egy valóban láthatatlan parányi ízeltlábú lehet, a rühatka. A gyanút a rühatka elleni célzott kezelés eredményessége, a tünetek maradéktalan eltűnése igazolta.
Kevesen tudják, hogy a rühatka-fertőzés akár járványos méreteket is ölthet; sőt, az eddigi adatok fényében ez 20-25 évente a világ számos pontján (többek között Magyarországon is) bekövetkezik. A fertőzés bizonyos esetekben teljesen tünetmentes, ami a rühesség terjedését nagymértékben elősegíti. Ha mégis megjelennek a tünetek, a bőrgyógyászok gyakran nem ismerik fel ezeket időben és a hatékony kezelés elmaradása miatt fertőződhetnek a beteg környezetében élők is.
A rühesség (szkabiózis) elsősorban közvetlen fizikai kontaktussal, szoros érintkezés útján (pl. nemi érintkezéssel, birkózással, kézfogással, stb.) terjed. A járványok kialakulását jellemzően az olyan aktív nemi életet élő (többnyire a 20-30 év közötti) személyek segítik elő, akiknek a felhámjában az alig fél milliméter nagyságú, szabad szemmel észrevehetetlen ízeltlábúak tömegesen elszaporodtak. Számos fiatal fertőződik szexuális jellegű alkalmi kapcsolatok során. Ezekben az esetekben az első tünet a nemi szervek táján észlelhető viszketés. A vakarózás miatt szétszóródott peték és atkák a textílián keresztül (pl. fehérnemű, ágynemű, törölköző útján) is fertőzhetnek, emiatt a rühesség terjedését az együttalvás is elősegíti.
Rühatka (Sarcoptes scabiei) fénymikroszkópos felvétele
(forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Scabies#/media/File:Sarcoptes_scabei_2.jpg)
A hámsejtekkel táplálkozó rühatkák általában az ujjak között, a csukló, a könyök és a hónalj táján, továbbá az emlőbimbókon, a férfi nemi szerveken, az övvonalban és a farpofák alsó részén telepednek meg. Az első állatok megtelepedése a bőrben többnyire észrevétlen marad. Jellemzően 10-30 napos lappangási idő után jelenik meg a fertőzés legáltalánosabb és gyakorlatilag egyetlen tünete a rohamszerűen ismétlődő kínzó viszketés. A viszketés legfőbb oka az atka váladékai által kiváltott allergiás reakció, ami miatt a rühes személy olyan helyen is vakarózik, ahol atka még nem található. A vakarózás következtében kialakulhatnak másodlagos bőrfertőzések is, amelyek elfedhetik a rühesség okozta tüneteket ezzel is nehezítve a helyes diagnózis felállítását.
Rühatka által kiváltott allergiás reakció
(forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Scabies#/media/File:Acarodermatitis_Hand.jpg)
A rühatka fertőzés egyértelmű igazolása bőrgyógyászati feladat, tehát amennyiben felmerül a rühesség gyanúja, keresse fel a területileg illetékes Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézetet!
A rühatka-probléma megoldásában a legfontosabb feladat az állatok és petéik elpusztítása. Ehhez a leggyakrabban alkalmazott hatóanyag a benzil-benzoát, amit 1:3 arányban paraffin-olajjal hígítva lehet a testfelületen alkalmazni. Ezen kívül a gyógyszertárakban rühességre számos készítmény kapható. Hatékony felhasználásuk gondos odafigyelést és az adott gyógyszerhez mellékelt használati utasítás pontos betartását követeli. A kezeléssel a fertőzött személyek általában 24 óra alatt rühatkamentessé tehetők.
A fertőzött személy kezelésével egyidejűleg gondoskodni kell a környezet rühatka-mentesítéséről is. Rendkívül fontos megállapítani, hogy a rühes személy kitől kaphatta el, illetve kinek adhatta tovább a fertőzést. Ennek megfelelően a rühes személy környezetének (családtagjainak, szexuális partnereinek) mielőbbi vizsgálata és szükség szerinti kezelése az újrafertőződés megelőzésének legfontosabb feladata. A használt textíliák (ágynemű, fehérnemű) magas, 60 °C feletti hőkezelése szintén alapvető fontosságú. Amennyiben bizonytalan, kérje szakembereink segítségét!
