A nyári szabadban eltöltött idő örömteli emlékeit bizonyára sokszor árnyalták be a szúnyogok által okozott kellemetlen csípések. A társaságban általában mindig van valaki, aki szinte mágnesként vonzza a vérszívókat, míg másokat javarészt elkerülnek. Sok elképzelés létezik, ezúttal ennek járunk utána.

Több mint 3.500 szúnyog fajt ismerünk (Culicidae spp.), néhány ártalmatlan, vagy éppen hasznos is, azonban a legtöbb faj ektoparazita, tehát a test felszínén élősködik, ez esetben a szúró-szívó szájszerve segítségével. A szúnyogok esetében azonban kizárólag a nőstények szívnak vért, a hímek növényi nedvekkel táplálkoznak. Általában gerincesek vérét szívják, így emlősökét, madarakét, hüllőkét, kétéltűekét, de bizonyos fajok a halakat sem kímélik. A vérre a nősténynek a peték termeléséhez van szüksége, esetenként kizárólag vérszívás mellet termelődnek, más fajoknál azonban több petét eredményez a vérhez jutás. A szúnyog célja tehát nem a kellemetlen viszketés kiváltása, csupán egy minimális vérhez jutás a fajfenntartás szempontjából. A kiváltott tüneteket a rovar nyála okozza, a benne található fehérjék gyulladáskeltő és egyéb hatásai révén, emellett vektor is lehet, azaz fertőzést (pl. baktérium, vírus) átvivő közeg. Szúnyogcsípés révén terjed többek között a sárgaláz, Dengue-láz és az elefántkórt okozó féreg lárvája is. A szúnyogok esetén a prevenció (megelőzés) a legfontosabb, így nem árt tudni, hogy mi alapján választják ki az áldozatukat.

Aedes aegypti, a sára- és Dengue-láz vektora
(forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Mosquito#/media/File:Aedes_aegypti.jpg)

Korábbi megfigyelések szerint a nagyobb testtömegű (több szén-dioxidot kilélegző), a várandós és a sört fogyasztó emberek szenvednek el több vérszívást, étrendtől függetlenül – így például a foghagyma fogyasztás szúnyogriasztó hatása is cáfolatot nyert. Egy friss tanulmány lelkes önkéntesek, egy-, illetve kétpetéjű ikrek révén pontos választ talált a kérdésre. Az ikrek segítségével külön lehetett vizsgálni a természetes (örökölt tulajdonságok) és a környezeti tényezőket.

Gyötrő szúnyog (Aedes vexans) – saját felvétel

Ismert, hogy a különböző szúnyogfajok eltérő testrészeket preferálnak, például egyes fajok a kéz- és lábfejet, míg mások a térdhajlatot és hónaljat. Kézenfekvő lenne, hogy a szagok vonzzák a szúnyogokat, mivel az egyes testrészeinket fedő bőrben más mirigyek vannak, illetve más arányban. Az ikrekkel végzett kísérletek egy nagyon érdekes eredménnyel zárultak. Beigazolódott ugyan, hogy a szúnyogokat a testünkről áradó szagok vonzzák, méghozzá fajonként eltér, hogy milyen illatok mely fajokat. Az igazi meglepetés azonban nem is ez volt, hanem a szagok forrása.

Szúnyog csípés közben
(forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Animal_bite#/media/File:Mosquito_bite_from_...)

Testünkben 100 trillió mikroba található, melyek többek között vitaminokat és más fontos anyagokat is termelnek számunkra, azonban kórokozók is lehetnek, emellett nagyban hozzájárulnak a testszagunk kialakításához. A Brevibacteria linens nevű baktérium például amellett, hogy a Limburger, Munster és egyéb sajtok erjesztőjeként illatukat adja, az emberek lábujjai között is megtalálható, így hozzájárulva a lábszag kialakításához. Minden embernek egyedi mikroba faunája (életközössége) van, mindössze egy töredéknyi átfedés található. Korábban azt hitték, hogy életünk, élőhelyünk határozza meg a mikroba faunánkat, azonban kiderült, hogy ezek a parányi élőlények választanak minket genetikai bélyegeink alapján.

A szúnyogcsípés folyamata
(forrás: internet)

A minket megcsípő szúnyog tehát alapvetően a rajtunk lévő mikrobák anyagcseréjéből származó illatok alapján választ, persze fajonként eltérő preferenciával. Amennyiben például nagyobb szabadtéri összejövetelt tervez és a kellemetlen szúnyogcsípéseket szeretné elkerülni, örömmel állunk szíves rendelkezésére!