SOS Kártevőírtás

SOS Kártevőírtás

Kártevőt találtál az otthonodban?

1. lépés: nyugodj meg!

2. lépés: hívd a +36 30 872 7777 számot!

3. lépés: amíg várod munkatársunkat, tedd szabaddá a polcokat és a sarkokat az eredményes és gyors munkavégzéshez!

4. lépés: gondolj rá, hogy Te is épp olyan félelmetes vagy az állatnak, mint ő Neked!

5. lépés: ....és tudd, hogy ha minket hívsz, azt ő nem éli túl!

 

Veszélyesek-e a rovarirtószerek az emberre és a házi állatokra?

Az egészségünkre veszélyt jelentő (különféle fertőző betegségeket terjesztő) ún. egészségügyi kártevők (pl. csótányok, bolhák, egerek és patkányok) ellen világszerte nagy mennyiségben alkalmaznak különféle irtószereket. Mivel ezek a vegyszerek a kártevők elpusztítását célzó mérgező anyagok, nagyon fontos a környezetre (különösen más állatokra) és az ember egészségére kifejtett esetleges károsító hatásaik vizsgálata. Az irtószerek a gyártás és az alkalmazás során közvetlenül kapcsolatba kerülhetnek az emberrel, illetve a kezelt területek révén bejuthatnak a táplálékláncba is.

A rovarirtószerek (inszekticidek) az emberre és a házi állatokra is veszélyt jelenthetnek, hiszen ezek hasonló felépítésű és működésű receptorokon, ioncsatornákon, enzimeken hatnak, mint amilyenek az emberi szervezetben is megtalálhatóak. A rovarirtószerek egy jelentős csoportja idegrendszeri célpontokon, illetve az ideg-izom áttevődésen fejtik ki hatásukat. Ezek a rendszerek az állatvilágon belül igen hasonló módon működnek, ezért a rovar-célpontok ellen kifejlesztett szerek az emlősök (pl. kutya, macska) és az ember számára is mérgezőek lehetnek. Emiatt használatuk rendkívüli körültekintést igényel!

Az irtószerekkel kapcsolatos egészségügyi és környezetvédelmi aggodalmak csak az 1960-as években merültek fel először, miután két évtizeden át óriási mennyiségben alkalmazták az olyan újonnan kifejlesztett szintetikus rovarirtószereket, mint amilyen pl. a DDT. Azóta számos nemzeti és nemzetközi szervezet alakult, amelyek az irtószerek engedélyeztetéséért felelősek, és az engedélyeztetéshez kapcsolódó szabályozást is nagyon megszigorították. Az összes addig forgalomban lévő szert megvizsgálták toxikológiai és környezetvédelmi szempontból, és a szerek mintegy felét be is vonták. Ezeknek a bevonásra kerülő irtószereknek a használata óriási kockázatot jelent, így alkalmazásuk ma már nem megengedett.

DDT spray formátumban történő alkalmazása
(forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/DDT#/media/File:DDT_WWII_soldier.jpg)

Az irtószerek engedélyezése jelenleg egységes elvek, adatkövetelmények mellett történik az Európai Unió tagországaiban, így hazánkban is. A toxikológiai megítélés alapjául szolgáló biztonsági vizsgálatokat a nemzetközi ajánlásoknak (OECD /Organisation for Economic Co-operation and Development/- irányelveknek) megfelelően köteles elvégezni minden gyártó cég. Ennek megfelelően állatkísérletekben állapítják meg az akut halálos félérték-dózist, azaz az LD50-értéket többféle felszívódási folyamat esetén. A felszívódáson kívül megállapítják a készítmény szervezetben való megoszlását és lebomlását, illetve átalakulását, továbbá a kiürülésének jellemzőit. Vizsgálják a kontakt hatásokat, tehát azt, hogy szembe, bőrre, továbbá a nyálkahártyára kerülve milyen mértékű irritációt okoz. A kísérletek során azt is vizsgálják, hogy a szer okoz-e bármiféle fejlődési rendellenességet, illetve van-e rákkeltő hatása. Egyes esetekben a szervspecifikus hatásokat is megvizsgálják, így megtudjuk, hogy az adott készítmény károsítja-e a májat, a vesét, az ideg-, az immun-, illetve az endokrin rendszereket. Ezeket az emberre vonatkoztatott toxikológiai vizsgálatokat ökotoxikológiai vizsgálatok is kiegészítik. A környezeti hatásokat vízi gerincteleneken, halakon, méheken, madarakon modellezik. Mindezen adatok alapján állapítják meg a szer besorolását és a rá vonatkozó élelmiszerbiztonsági paramétereket, pl. a munkaegészségügyi és az élelmiszerbiztonsági várakozási időt, és a maximálisan tolerálható napi bevitelt.

Az I. és a II. forgalmazási kategóriába tartozó irtószerek kizárólag szakemberek számára hozzáférhetőek, míg a III. forgalmazási kategóriájú, azaz szabad forgalmú irtószereket bárki megvásárolhatja és használhatja. A forgalombahozatali engedélyt mindhárom kategória esetében az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) adja ki a vizsgálatok eredményeinek figyelembe vételével. Ennek megfelelően az OTH-engedéllyel rendelkező irtószerek a Biztonsági adatlap és a Használati Útmutató figyelembe vétele mellett biztonsággal használhatók.

Amennyiben bizonytalan, kérje szakembereink segítségét!

Hívjon minket bizalommal a +36 30 872 7777 telefonszámon, vagy