SOS Kártevőírtás

SOS Kártevőírtás

Kártevőt találtál az otthonodban?

1. lépés: nyugodj meg!

2. lépés: hívd a +36 30 872 7777 számot!

3. lépés: amíg várod munkatársunkat, tedd szabaddá a polcokat és a sarkokat az eredményes és gyors munkavégzéshez!

4. lépés: gondolj rá, hogy Te is épp olyan félelmetes vagy az állatnak, mint ő Neked!

5. lépés: ....és tudd, hogy ha minket hívsz, azt ő nem éli túl!

 

Jogszabályok

Az alábbiakban szeretnék segítséget nyújtani Önöknek, a vonatkozó jogszabályok ismertetésével és azok értelmezésével.

Cégekre és társasházakra vonatkozó jogszabályok

Amennyiben Önnek vállalkozása van, társasházakat kezel vagy érdeklik a kártevőirtásra vonatkozó jogszabályok:

Az 1997. évi CLIV. törvény (az egészségügyről) 73. § (1) bekezdése kimondja, hogy „a betegségeket terjesztő vagy egészségügyi szempontból káros, külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtásáról a terület, épület tulajdonosának, illetve kezelőjének rendszeresen gondoskodnia kell. A terület, illetve épület használói az irtást tűrni kötelesek”. A külön jogszabály, amire az idézett szöveg utal a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a járványügyi rendelet).

A rendelet 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők (összefoglalóan az egészségügyi kártevők) megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (tehát az ellenük való védekezésről) gondoskodni kell.

A (2) bekezdésben tételesen felsorolásra kerülnek azok a biológiai organizmusok, amelyek egészségügyi kártevőnek minősülnek, így többek között

  1. az emberen élősködő vérszívó tetvek,
  2. a maláriát terjesztő és egyéb vérszívó szúnyogok,
  3. a betegséget terjesztő vagy okozó kullancsok és atkák
  4. az embervért is szívó bolhák,
  5. az ágyi poloska,
  6. a házi légy és egyéb élelmiszert szennyező vagy vérszívó legyek,
  7. a csótányok és egyéb élelmiszert szennyező rovarok,
  8. a vándor- és a házi patkány,
  9. a házi egér és a zárt térben megtelepedett egyéb egerek,
  10. továbbá az előzőekben fel nem sorolt bármely állat (pl. galambok) egészségügyi kártevőnek minősül, amennyiben tömeges előfordulása következtében vagy egyéb körülmények miatt közegészségügyi ártalmat okoz, illetőleg járványügyi szempontból veszélyt jelent.

Az egészségügyi törvény idézett passzusával összhangban a járványügyi rendelet 36. § (4) bekezdése kimondja, hogy „az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője (továbbiakban együtt: fenntartója) köteles gondoskodni”.

A járványügyi rendelet 4. számú mellékletében részletesen olvashatunk az egyes egészségügyi kártevők elleni védekezés előírásairól. Ennek megfelelően:

  • az otthonukban ápolt, legyek közvetítésével is terjedő enterális fertőző betegek és nyilvántartott kórokozó-hordozók környezetében a házi legyek ellen;
  • a lépcsőházak szemétledobóiban a házi legyek ellen;
  • a szálláshelyeken (szállodákban, üdülőkben, diákotthonokban, munkás- és tömegszállásokon) a házi legyek, a csótányok, és az ágyi poloska ellen;
  • az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézményekben a házi legyek, a csótányok, a rágcsálók ellen;
  • az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban, stb.) a házi legyek, a csótányok, a rágcsálók és a madarak ellen;
  • a piacokon és a vásárcsarnokokban a házi legyek, a csótányok, a rágcsálók és a madarak ellen;
  • a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben a házi legyek, a csótányok, a rágcsálók és a madarak ellen;
  • a mezőgazdasági egységek épületeiben a házi legyek és a rágcsálók ellen;
  • a nyilvános és közhasznú WC-kben a házi legyek ellen;
  • a települési hulladékgyűjtő és ártalmatlanító telepeken a házi legyek és rágcsálók ellen;
  • romépületben, nagyobb épületbontások és építkezések területén a rágcsálók ellen;
  • állattenyésztő és állattartó telepeken a rágcsálók ellen;
  • lakott területen fenntartott istállókban, állatkertekben a rágcsálók ellen;
  • a szerves ipari nyersanyagokat (bőr, csont, stb.) feldolgozó vállalatok üzemi területén a rágcsálók ellen;
  • a folyó- és állóvizek, nyitott szennyvízelvezető árkok lakott területen fekvő patkányjárta partszegélyein a rágcsálók ellen;
  • a kikötőkben, pályaudvarokon, autópálya-pihenőkben, repülőtereken a rágcsálók ellen védekezni kell!

Cégünkre vonatkozó jogszabályok

Amennyiben Ön a cégünkre vonatkozó előírásokkal, illetve cégünk engedélyével kíván megismerkedni:

A cégünkben dolgozó kártevőirtó és fertőtlenítő szakemberek feladataik ellátásához elsősorban vegyi eljárásokat és mérgező tulajdonságú irtószereket, illetve fertőtlenítőszereket (hatóanyagokat és készítményeket) használnak. Ezek a szerek mind a felhasználókat, mind a környezetüket veszélyeztethetik. Veszélyességük ugyanakkor csak abban az esetben ítélhető meg, ha az engedélyezési eljárás hatósági felügyelet alatt áll. Cégünk emiatt kizárólag az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) által engedélyezett hatóanyagokat és készítményeket használ. A felhasználók, illetve a környezet védelmét a megfelelő jogszabályok és óvórendszabályok biztosítják, melyeknek cégünk tevékenysége során maradéktalanul megfelel.

Az Európai Unió országaiban a lakosság és a természeti környezet védelme érdekében a veszélyes anyagok minősítésének, forgalmazásának és felhasználásának rendszere kötelező érvényű irányelvek alapján egységesen szabályozott formában került kialakításra (lásd 528/2012 számú uniós biocid rendelet, amely 2013. szeptember 1.-től lépett hatályba). Magyarország uniós csatlakozása lehetővé és szükségessé tette ennek a szabályozási rendszernek az átvételét, ami egyúttal új törvények és rendeletek hatálybalépését indokolta. Ennek alapján jelent meg a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, amely a veszélyes anyagokra és készítményekre vonatkozó előírások általános rendszerét szabályozza. A törvény végrehajtására két rendelet is kiadásra került; egyrészt a 44/2000. (XII. 27.) EüM. rendelet, amely a veszélyes anyagok és készítmények elbírálásának részletes előírásait rögzíti, másrészt az ún. biocid rendelet, azaz a 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól, mely a forgalmazási kategóriáinak (minősítésének) és forgalmának részletes szabályait tartalmazza.

Cégünk közegészségügyi és járványügyi feladatainak jogszabályi alapját az 1997. évi CLIV. törvény (az ún. egészségügyi törvény), valamint a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (az ún. járványügyi rendelet) adja. Cégünk tevékenységi engedélyét Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Népegészségügyi Intézete adta ki az egészségügyi kártevőirtó tevékenységről és az egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezésének részletes szabályairól szóló 2/2010. (I. 26.) EüM rendelet (az ún. tevékenységi rendelet) alapján. Ennek értelmében a Dezin-Pro Kft. a tevékenységi rendeletben foglalt valamennyi előírásnak megfelel.

Amennyiben további információra van szükségük, az alábbi teljes jogszabályokat szeretnénk szíves figyelmükbe ajánlani:

Hívjon minket bizalommal a +36 30 872 7777 telefonszámon, vagy