A természet része a mindennapjainknak, legyen szó a kellemes kirándulásokról, vagy használati tárgyaink és élelmiszereink alapanyagainak forrásáról. Mikor a természet árnyoldalaira gondolunk, általában a természeti katasztrófák vagy a kártevők, mérgező- és vadállatok jutnak eszünkbe.

Kevesen gondolnák, hogy bármilyen állat lehet kártevő, amennyiben nagy mennyiségben szaporodik el. De mi a helyzet a növényekkel, ha nagy mennyiségben teremnek? Az ausztrál Wangaratta város lakóinak feltéve ezt a kérdést, bizonyára egyöntetű választ kapnánk. A Melbourne-től 250 km-re fekvő várost a Panicum effusum, azaz a hajas pánik nevű gyorsan növő fűféle lepte el nemrégiben. A tavasszal gyakori növény körülbelül 70 cm magasra nő, levelei 5-30 cm hosszúak, melyekről hosszúkás, szőrszerű képletek erednek. A növény elszáradva, érett magokkal megtelve a szél által repülve terjed.

Hajas pánik (Panicum effusum)
(forrás: https://www.flickr.com/photos/macleaygrassman/8243439394/in/photostream/)

A még zöld növény mérgező, amennyiben túl sokat legelnek belőle a bárányok, az úgynevezett sárga nagyfejűség alakul ki, ami akár halálos is lehet. Szerencsére, kiszáradva a növény egyáltalán nem mérgező, azonban nagy mennyiségben összegyűlve megkeserítheti az emberek mindennapjait.

Ugyan a növény mindig is részese volt a helybeliek mindennapjainak, idén februárban különösen nagy mennyiségben gyűlnek össze a száraz részek. A jelenség hátterében feltehetően a nagyon száraz idő állhat, valamint az egyik farmer hibája, aki közeli földjén hagyta elszaporodni a növényt.

Az egyik ház körül felhalmozódott növény halom
(forrás: http://ichef.bbci.co.uk/news/640/cpsprodpb/F61B/production/_88330036_883...)

A lakók órákon keresztül takarítják el a növényeket, de mindhiába, hiszen pár óra múlva ismét óriási halmok gyűlnek össze. Az akár több méteres „növényhegyek” nemcsak a házakba történő ki- és bejutást teszik lehetetlenné, de teljes utcákat is elzárhatnak. A száraz idő ellenére a növényi részek egyelőre nem tűzveszélyesek, azonban a hatóságok ajánlják a vizes permetezést, aminek hatására jobban összeállnak a kupacok, így kevésbé hordja azokat a szél.