Betegségterjesztő rovarok

A legtöbb, magas lázzal járó fertőző betegséget különféle rovarok által terjesztett mikrobák okozzák. A „rovar” szó hallatán számos ember nem csak a valódi rovarokra gondol – vagyis az olyan hatlábú állatokra, mint pl. a legyek, a szúnyogok vagy éppen a bolhák –, hanem nyolclábúakra is, pl. az atkákra és a kullancsokra. A szakemberek ezeket az élőlényeket egy nagyobb kategóriába, az ízeltlábúak közé sorolják. Az ízeltlábúak alkotják az állatvilág legnépesebb csoportját, amely legalább egymillió ismert fajt foglal magában.

A rovarok többsége teljesen ártalmatlan az emberre, sőt vannak közöttük kifejezetten hasznos fajok! Nélkülük nem lenne beporozva és nem hozna termést számos olyan növény, amely élelmet nyújt az embereknek és az állatoknak. Bizonyos rovarok a hulladék lebontásában játszanak szerepet, míg mások kizárólag növényi táplálékot fogyasztanak és vannak olyanok is, amelyek más rovarokkal táplálkoznak.

Ennek ellenére tagadhatatlan tény, hogy a rovarok némelyike akár tömeges megjelenésük okán, akár fájdalmas csípésük miatt kellemetlen lakótársainkká válhatnak, és az is előfordul, hogy gazdasági kártételükkel vívják ki az ellenszenvünket. Csak tovább mélyítik a meglévő ellenszenvet, hogy egyes rovarok betegségeket terjesztenek és ezzel összefüggésben halált is okozhatnak. A rovarok által terjesztett betegségek több ember megbetegedését és halálát okozták az elmúlt évszázadokban, mint az összes többi ok együttesen. Jelenleg körülbelül minden hatodik ember szenved olyan betegségben, amelyet rovarok közvetítésével kapott el.

Hogyan terjesztik a betegségeket a rovarok?

Ahogyan mi bevihetjük a lábunkkal a piszkot a lakásba, ugyanúgy a rovarok egy része milliónyi mikroorganizmust hordozva a lábukon vihetik át a betegségek kórokozóit egyik helyről a másikra, illetve egyik emberről vagy állatról a másikra. Például a legyek a szennyeződést többek között ürülékről, állattetemekről összeszedve az ételeinkre és italainkra szállva szennyezhetik ezeket be, ezáltal terjesztve pl. a tífuszt, a vérhast vagy akár a kolerát. A legyek a trachoma terjesztésében is szerepet játszanak. Az egyiptomi szemgyulladásként is ismert betegség elhegesítve a szaruhártyát, vakságot okozhat. Megközelítőleg 500 millió ember okolhatja a trachomát a szeme világának elvesztéséért. Az előbbiekben említett ún. mechanikus terjesztés életmódjukból adódóan a csótányokra is jellemző. Azon túl, hogy szennyezett lábukkal mindent összemászkálva okozhatnak fertőzést, allergiát is kiválthatnak. Szakértők egy része a mostanában ugrásszerűen megnövekedett asztmás megbetegedések hátterében is a csótányok jelenlétét említik meg.


Kolera baktérium elektonmikroszkópos felvétele
(forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Cholera#/media/File:Cholera_bacteria_SEM.jpg)

A rovarok azonban nem csak a testfelszínükön, hanem a testük belsejében is hordozhatnak vírusokat, baktériumokat, vagy más egyéb élősködőket. Például a maláriát az Anopheles nemhez tartozó szúnyogok terjesztik. Ez a betegség a TBC (tuberculosis) után a legtöbb halált okozó fertőző megbetegedés. Más szúnyogfajok is terjeszthetnek egyéb megbetegedéseket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a betegséget terjesztő rovarok közül a szúnyogok jelentik a legnagyobb veszélyt, mivel a malária, a dengue láz és a sárgaláz terjesztésével minden évben több millió ember halálát okozzák. Az emberiség körülbelül 40%-a fertőződhet maláriával, illetve dengue-lázzal és számos helyen mindkét megbetegedés előfordul egyszerre.


Anopheles stephensi
(forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Anopheles#/media/File:Anopheles_stephensi.jpeg

A szúnyogok mellett számos más rovar terjeszt megbetegedést, például a cecelégy adja át az álomkórt okozó egysejtűt, amellyel emberek százezreit betegíti meg. A folyami vakság hátterében a fekete legyek, az ún. cseszlék által terjesztett fonálférgek állnak, amelyek többszázezer afrikait tettek vakká az utóbbi időkben. A leishmaniasis néven ismert megbetegedés kórokozóit is legyek, az ún. papatázi legyek hordozzák. Milliók szenvednek tőlük számos kórcsoportból megnyomorítva, elcsúfítva és igen gyakran halálos áldozatot is követelve. A jól ismert bolhák galandférgeket hordozhatnak és agyvelőgyulladást, tularaemiát és pestist okozhatnak. Ez utóbbi betegség, ismertebb nevén a fekete halál is több millió emberi életet követelt már az elmúlt évszázadokban. A középkori Európában mindössze hat év leforgása alatt a lakosság egyharmada vesztett életét a pestis miatt.

A tetvek, atkák és kullancsok a tífusz különböző fajtáit terjeszthetik. A kullancsok továbbá a Lyme-kór hordozói lehetnek többnyire a világ mérsékelt égövi országaiban (így hazánkban is), de a vonuló madarak több ezer kilométerre is elvihetik magukkal ezeket az állatokat, így az általuk terjesztett betegségek új helyeken is felbukkanhatnak. A kullancsok ugyanakkor több különböző kórokozót is hordozhatnak, így ugyanaz a kullancs akár több különböző megbetegedést is okozhat.


Kullancs (Ixodus ricinus)
(forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Ixodidae#/media/File:Ixodus_ricinus_5x.jpg)

Mit tehetünk a betegségeket terjesztő rovarok ellen?

A rovarok betegségterjesztő szerepét tudományosan csak 1877-ben bizonyították először. Azóta számos nagyszabású kampány indult a betegséghordozó rovarok elpusztítására, illetve számuk csökkentésére. A DDT 1939-es megjelenése óta számos új hatóanyag került be a rovarirtók fegyvertárába, és a DDT-vel együtt számos hatóanyag került kivonásra. Ennek eredményeképpen az 1960-as évekre a rovarok által terjesztett betegségek visszaszorultak jobbára az afrikai kontinensre. Innentől kezdve a hangsúly a vektorként ismert rovarok tanulmányozásáról áttolódott a sürgős esetek kezelésére. Újabbnál újabb gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyek segítségével úgy tűnt, hogy valamennyi fertőző betegség gyógyíthatóvá vált. Manapság azonban ismét megjelentek olyan legyőzöttnek hitt betegségek, amelyek terjesztését a sokak számára ellenszenves rovarok és más egyéb ízeltlábúak terjesztenek. Ezért mindenképpen odafigyelést követelnek!


DDT spray formátumban történő alkalmazása
(forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/DDT#/media/File:DDT_WWII_soldier.jpg)

Hívjon minket bizalommal a +36 30 872 7777 telefonszámon, vagy

Kártevőt találtál az otthonodban?

1. lépés: nyugodj meg!

2. lépés: hívd a +36 30 872 7777 számot!

3. lépés: amíg várod munkatársunkat, tedd szabaddá a polcokat és a sarkokat az eredményes és gyors munkavégzéshez!

4. lépés: gondolj rá, hogy Te is épp olyan félelmetes vagy az állatnak, mint ő Neked!

5. lépés: ….és tudd, hogy ha minket hívsz, azt ő nem éli túl!

DEZIN-PRO KFT. | +36 30 872 7777 | info@dezin-pro.hu | 1146 Budapest, Thököly út 106.