SOS Kártevőírtás

SOS Kártevőírtás

Kártevőt találtál az otthonodban?

1. lépés: nyugodj meg!

2. lépés: hívd a +36 30 872 7777 számot!

3. lépés: amíg várod munkatársunkat, tedd szabaddá a polcokat és a sarkokat az eredményes és gyors munkavégzéshez!

4. lépés: gondolj rá, hogy Te is épp olyan félelmetes vagy az állatnak, mint ő Neked!

5. lépés: ....és tudd, hogy ha minket hívsz, azt ő nem éli túl!

 

Műanyagevő „zöld” baktérium

Minden évben több száz millió tonna műanyagot gyártunk, melyből 30-40 millió tonna PET. A PET, vagy Poli(Etilén-Tereftalát) az aromás gyűrűt tartalmazó tereftálsav és a fagyálló folyadékként is ismert etilén-glikol kondenzációjával készülő polimer, a negyedik legnagyobb mennyiségben előállított polimer. A PET rövidítés általában a csomagolóiparban ismert, azonban poliészter néven a textiliparban ugyanaz a műanyag kerül felhasználásra.

A PET újrahasznosítása a drága alapanyag miatt előnyös, másrészt a palackok esetén könnyű, hiszen alapvetően vizet és szénsavas üdítőt tárolnak bennük. Évente 7-8 millió tonna palack kerül újrahasznosításra, ezekből csövek, szőnyegek, csomagolóanyagok és új palackok készülnek. A fennmaradó PET termékek azonban komoly terhet rónak a környezetre, mivel adalékanyagoktól és környezeti tényezőktől függően általában 50-450 év alatt bomlanak csak le. A napfény UV-sugárzása például elősegíti a polimer láncok törését, így gyorsítja a folyamatot.

A műanyagok történelme körülbelül 70 évvel ezelőtt kezdődött, így nem meglepő, hogy az élőlények nem tudtak még a felhasználásukhoz, vagyis az építőegységeikre bontásukhoz adaptálódni. (Mesterséges körülmények között néhány gomba képes a lebontásukra.) A Kiotói Egyetem kutatói azonban szenzációs felfedezést tettek. Öt év alatt 250 mintát elemeztek, mire sikerült izolálniuk egy baktériumot, ami képes a PET természetes lebontására. A tudósok az Ideonella sakaiensis nevet adták a mikrobának, ami egy vékonyabb PET réteget 30°C-on 6 hét alatt teljesen el tud bontani. További vizsgálatok révén azonosítani tudták a lebontásához termelt két hatékony enzimet, valamint az ezeket kódoló géneket a baktérium örökítő-állományában. Az enzimet kódoló gén ismeretében mesterségesen –akár nagy mennyiségben– is elő lehet azokat állítani, így a kutatók demonstrálhatták, hogy a két enzim együttesen valóban képes lebontani a műanyagot. Az egyik enzim (ISF6_4831) víz jelenlétében egy köztes termékre (2-hidroxietil-tereftálav) bontja a műanyagot, majd a másik enzim (ISF6_0224) tovább bontja azt tereftálsavra és etilén-glikolra, ami a műanyaggyártás két alapanyaga. A baktérium tehát energia- és szénforrását is képes a műanyag lebontásából fedezni.


Színezett pásztázó elektronmikroszkópos felvétel az Ideonella sakaiensi-ről
(forrás: http://cdn4.sci-news.com/images/enlarge2/image_3693e-Ideonella-sakaiensi...)

A japán kutatók felfedezése igen jelentős a környezet védelme miatt is. Ez idáig a műanyagok valójában sohasem kerültek újrahasznosításra, pusztán egy részüket beolvasztva ismét kiöntötték őket, viszont számtalan gyártó a frissen készített, tiszta műanyagokat preferálja csomagoláshoz. A baktérium által kifejlesztett enzim azonban lehetőséget ad a valódi újrahasznosításra, hiszen a használt műanyaghoz adva molekuláris építőelemeire bontja azt, amikből új műanyagok hozhatók létre.

A korábban felfedezett enzimek közül többet már hatékonyan használ az emberiség, például mosószerekben a zsírok emésztéséhez. A genetikailag módosított (GMO) baktériumok révén pedig nagy mennyiségben állíthatók elő más élőlények által használt anyagok is. A cukorbetegek mindennapjaihoz nélkülözhetetlen inzulint is így állítják már elő. Amennyiben ily módon elegendő mennyiségben lehetne előállítani a műanyagot lebontó enzimet is, egy jelentős lépést tennénk a környezetünk megóvása érdekében.

Hívjon minket bizalommal a +36 30 872 7777 telefonszámon, vagy